Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.

 

 

„Hagyományőrzés természetesen”
A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. a Hortobágyi Nemzeti Park területén gazdálkodik, működését a köz-, és közhasznú feladatok ellátására a természet védelméről szóló 1996.évi LIII., a 2011. évi CLXXV. és 2011. évi CLXXXIX. törvényhez igazítva. Ez nagyban meghatározza gazdálkodási tevékenységünket, mely során elsődlegesen a természet- és tájvédelmi, ökológiai és a pásztoroló állattartás szempontjai érvényesülnek. Állami feladatként fő tevékenységünk a régi, magyar házi-haszonállat fajaink és az ehhez kapcsolódó ősi legeltető állattenyésztés fenntartása és bemutatása, a tájegység környezeti adottságaira és az ősi pásztoroló hagyományokra, tapasztalatokra alapozva.

Működésünket olyan típusú állapotfenntartó tájhasználat jellemzi, mely a „puszta rendje” szerinti szigorú legeltetési szabályokkal kívánja fenntartani a Hortobágy eredeti arculatát a jelenben a múltból építkezve, a jövő felé mutatva.

Társaságunk kiemelt szerepet vállal a világon egyedülálló, még napjainkban is élő pásztorkultúra hagyományainak ápolásában, épített örökségünk, a népi viselet és kézművesség fenntartásában, a pásztortársadalom generációkon átívelő tudásának megőrzésében, hogy ezen, magyarságunk jelképeinek számító értékek ne tűnjenek el a világból, hanem élő módon adhassuk tovább.

Társaságunk elhivatott az iránt, hogy régi haszonállataink, a szürke marha, a racka juh vagy a nóniusz a feledés homályából kiemelkedve újra megtalálják helyüket a mai magyar haszonállatok körében, megerősítve ezzel gazdasági jelentőségüket, versenyképességüket.

Társadalmi szerepvállalásunkat, tevékenységünk ismeretterjesztő-küldetés oldalát erősítve a jövőben az eddigieknél is nagyobb szerepet szánunk a környezeti nevelésnek, hiszen a jövő generációja a zálog a múlt értékőrző továbbviteléhez.

Hortobágy, a vágtató ménesek, a magányosan bókoló gémeskutak, az augusztusi kánikulában reszkető délibáb és a darvak hazája adottságainál fogva mindig is állattartásra rendeltetett. Egy olyan, állattartó közösségek által használt táj, mely az ember, állat és természet kétezer éves hagyományokon alapuló, harmonikus együttélésének kiváló példája. Magyarország és Közép-Európa legnagyobb, végtelen horizontú füves pusztája megőrizte a természet biológiai sokszínűségét és a pásztoroló jószágtartást, otthont adva madarak ezreinek, régi magyar háziállatoknak, kóborló forgószeleknek.

A hortobágyi puszta Magyarország egyik legismertebb, sokat használt jelképe, melynek eredeti formában való megőrzése és bemutatása cégünk első és legfontosabb feladata.

„… hófehér keleti gulyák, táncos aranysárga ménesek, lompos szelíd juhok…”– (Móricz Pál)

• Magyar szürke marha

 

 

A magyar szürke marha valódi hungarikum, mely szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével méltó képviselője a magyar állattenyésztésnek, mindemellett magyarságtudatunk egyik jelképállata. A 20. század közepe táján a kihalástól fenyegetett fajta napjainkra reneszánszát éli, egyre többen tartják jó minőségű húsáért, szépségéért.

A fajta fenntartásában kiemelkedő szerepet játszik a Hortobágyi Nonprofit Kft., mint a magyar szürke marha legnagyobb magyarországi állományának birtokosa. A genetikai változatosság megőrzésében kulcsfontosságú a bikanevelő telepünk, mely kiváló minőségű bika utánpótlást biztosít a hazai köztenyésztés számára.

Különleges ízvilágú, kiváló minőségű, egészséges húsának, betegségekkel szembeni ellenállóságának, hazai és helyi termék voltának köszönhetően méltán megérdemli helyét a magyar élelmiszerek sorában. Célunk olyan igény teremtése a magyar piacon, mely által a szürke marha léte és helye biztosítottá válik a magyar emberek asztalán, éttermekben és húsboltokban egyaránt.

• Nóniusz ló

Napjainkban a Hortobágyi Nonprofit Kft. Mátai Ménese a legnagyobb nóniusz állománnyal rendelkező ménes Magyarországon, ahol 1843 óta foglalkoznak a fajta tenyésztésével. Ménesünk őrzi a híres debreceni ötösfogat landauer hintaját, melybe pusztai ünnepnapjainkon szintén nóniuszaink legszebbjei vannak fogatolva.

Országos szinten kimagasló színvonalú a köztenyésztést is szolgáló méntartásunk. Sikeres tenyésztői munkánkat számos versenyen és teljesítményvizsgán elért eredmény is bizonyítja. Az egykori hadi-, és igáslóként használt fajta napjainkban a helyét keresi. Társaságunk mindent megtesz azért, hogy a nóniusz a közeljövőben nyugodt vérmérsékletű, tartós teljesítményre képes hobbi- és fogatlóként új szerepet tölthessen be a magyar lótenyésztésben.

• Hortobágyi racka juh

A hortobágyi racka juh büszke tartásával, fölfelé álló pödrött szarvaival egyedülálló a világ juhfajtái között. Az ország legnagyobb állatállománnyal rendelkező tenyésztőjeként a Hortobágyi Nonprofit Kft. fontos feladata a külterjes tartásmódot igen jól tűrő évezredes magyar fajta megőrzése, eredeti genetikai változatosságának megőrzése. A tenyészállat utánpótlás egyik fontos évenkénti eseménye a tavaszi Kos árverés, melyen döntő többségében saját állataink kerülnek kalapács alá. Juhaink legelő életmódjukkal jelentősen hozzájárulnak a füves puszták biológiai sokszínűségének fenntartásához.

Célunk, hogy – rámutatva a hortobágyi racka előnyös tulajdonságaira – újra felértékelődjön a fajta sokhasznúsága, húsának minősége, melynek népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, annál, hogy a hungarikumnak számító karcagi birkapörköltnek is gyakori alapanyaga.

• Házi bivaly

A házi bivaly a szarvasmarha rokonfajainak egyike, Ázsiából került Magyarországra. A Hortobágyi Nonprofit Kft. több mint húsz éve tartja elsősorban génmegőrzés, fajbemutatás és élőhelykezelés céljából.

A hortobágyi legelőtavak, mint különleges élőhelyek természetes úton történő helyreállítását célzó sikeres LIFE pályázatunk keretében állományát jelentősen növeljük a közeljövőben, mivel taposásával, rágásával, dagonyázásával jó területkezelési tulajdonságainak köszönhetően több ritka, korábban a Hortobágyon fészkelő madárfajnak – nagy goda, bíbic, piroslábú cankó – teremt ismét élőhelyet.

• Növénytermesztés

Az állattenyésztési ágazattal szorosan együttműködve, annak téli takarmányigénye (abrak és szálastakarmány egyaránt) nagy részének kielégítésére saját gépparkkal, saját munkaerővel működik növénytermesztési ágazatunk, mely többségében legelőn, kisebb részben szántóterületen történő gazdálkodást jelent.

…és menjünk, vágtassunk Kelet felé, nagyszerű látvány következik: a puszta, a Hortobágy!” (Petőfi Sándor, Úti levelek)

 

 

• Mátai Ménes – A magyar lótenyésztésért 1671 óta

A Debrecen Szabad Királyi Város ménesének szakmai örököseként működő Mátai Ménes Magyarország egyik legnagyobb hagyományú lótenyésztési központja. Történetében egyedülálló, mivel nem uradalmi, vagy császári-királyi ménesként jött létre, hanem önszerveződő alapon, egy város gazdaközösségének tulajdonában volt. A Mátai Ménes napjainkban is – kétszázat meghaladó lóállományával – a magyar lótenyésztés egyik fellegvára.

Az egyedülálló szépségű természeti táj és a hozzá társuló szigorúan hierarchizált pásztortársadalom hagyományaiba ad betekintést a sok látogatót vonzó pusztai fogatozás, mely során eredeti környezetben tekinthetők meg a puszta jellegzetes állatai, az impozáns ökörfogat, a bátrak fogata a híres pusztaötös, vagy a látványos csikósbemutató. A fogatozáson kívül a ménes a lovaglás szerelmeseinek is többfajta lehetőséget kínál. Fedeles lovardánk egész évben időjárástól függetlenül nyitva áll a látogatók előtt. A legnagyobb nóniusz fedezőmén előállító tenyészetként fő feladatunk a fajta génmegőrzési célú fenntartása, emellett a kelet-magyarországi régió lovas központjaként és a hazai lovassport élet kiemelkedő szereplőjeként számos versenynek, szakmai továbbképzésnek, teljesítményvizsgáknak, rendezvénynek – többek között a magyar lovas élet nemzeti ünnepének számító, 1965 óta megrendezett Hortobágyi Lovasnapoknak – a helyszíne.

Újonnan épült látogatóközpontunk kézműves műhelyeivel, új ménistállójával, ménestörténeti, s az országban egyedülálló népies fogatkiállításával, rendezvénytermével a szakmai és turisztikai szolgáltatások színvonalának növelését szolgálja.

• Pusztai Állatpark – Régi magyar háziállatainkért

A Pusztai Állatparkot 1997-ben a Hortobágyi Nonprofit Kft. azért hozta létre, hogy egyrészt hagyományos paraszti gazdaság hangulatát idézve, eredeti környezetben mutassa be régi magyar háziállatainkat, másrészt pedig, hogy elősegítse ezen fajták fenntartását és ösztönözzön másokat is ezek tartására.

A pusztai környezet, az állatok közelsége, valamint a régi pásztorok életének főbb feladataira épülő Pusztai virtusjátékunk mind segítenek a hagyományok megismerésében, múltunk megőrzésében. Szakmai foglalkozásokkal, kézműveskedéssel, szakvezetéssel tesszük még élményszerűbbé az ott-tartózkodást. Hagyományaink ápolásában, a régmúlt idők felidézésében fontos szerepet játszanak rendezvényeink, melyek közül többnek – pl. a közel húsz esztendős múltra visszatekintő Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozónak, a Magyar Szürke Bika Vásárnak és a Racka kosok árverésének – az állatpark szolgál helyszínéül.

A közelmúltban pályázat keretében megújult állatpark számos elemmel bővült: a Kamilla kunyhóban bográcsos, kemencés ételek főzésére van lehetőség, a Pusztai játszótér tájba illeszkedő, gémeskutat és hortobágyi állatokat imitáló játékokkal csábít, új tetőt kaptak az állattartó épületek s az újragondolt néprajzi kiállítás is sok érdekességgel szolgál.

 

 

„Hortobágyi csárda mellett, csárda mellett

Gulyaménes ott delelget, ott delelget:

Csárdabéli szép asszonynál,

Bort iszik az öreg bojtár, öreg bojtár.”

• Hortobágyi Csárda – Hagyomány, természetesség, nemes egyszerűség, pusztai ízek

A hortobágyi puszta jellegzetes tájképi eleme a Kilenclyukú híd és a gémeskutak mellett a híres Hortobágyi Csárda. Az 1699-es építése után többszöri átalakítást követően a 19. század elején nyerte el végleges formáját, s ahogy a múltban, úgy ma is az utazók és turisták igényeit szolgálja a pusztában „termett” alapanyagokból készült hagyományos pásztorételekkel és azok mai igényekhez alkalmazkodó modern változataival.

Az egész évben nyitva tartó csárda tárt kapukkal fogadja az arra járót, családokat, barátokat, házasodni vágyókat, céges társaságokat, kis és nagy csoportokat egyaránt. A terasz, a tornác, a csárdakert és természetesen az épület belső terei is különleges hangulatot árasztanak, melyhez az élőben élvezhető cigányzene is jelentősen hozzájárul.

A csárda a híres magyar gasztronómia és a jóféle vendéglátás hirdetőjeként saját rendezvényeink és egyéb alkalmak állandó helyszíne.

Pusztai ünnepnapjaink

A világon egyedülálló hortobágyi örökség számos eleme még mindig a mindennapok része. A ma embere számára sokszor ismeretlenek ezen értékek. Ezek megismertetésében, népszerűsítésében nagy szerepet játszanak országszerte ismert rendezvényeink: az Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó, a Hortobágyi Lovasnapok, a Magyar Szürke Bikák tenyészszemléje és vására, tavasszal a Szent György- napi Kihajtási Ünnep, ősz végén pedig ennek párja, a Szent Dömötör-napi Behajtási Ünnep.

Logónk az a négygémű kút, mely a legnagyobb volt a pusztában, sok ember szorgos keze kellett a vízhúzás nehéz munkájához. A gémeskutak meghatározóak voltak a jószágtartásban. Mi is hisszük, hogy kollégáink közös munkája fontos feladatot teljesít Hortobágy élő múltjának és természeti képének megőrzésében.

Szervezeti egységek:

Hortobágyi Csárda

Pusztai Állatpark

Mátai Ménes

Ohati Biocentrum

Elérhetőségek:

Hortobágyi Nonprofit Kft.

4071 Hortobágy, Czinege János utca 1.

Telefon: (52) 589-110

Fax: (52) 369-108

E.mail: info@hortobagy.eu

Hozzászólások: