"Savariától a vasi skanzenig"

 

 

A szabadtéri néprajzi múzeum az ország második skanzenjeként 1973-ban nyitotta meg kapuit. Látnivalói azóta egyre bővülnek.
A skanzen eredeti, áttelepített épületeivel igyekszik visszaadni a régi falu hangulatát. A házak egy része zárt sorokba építve utcaszerűen, másik része az őrségi szórványtelepülésekre jellemző módon, egymástól távolabb helyezkedik el. A szabadtéri kiállítás főbb részei: a falu főutcája, a falu közepén lévő őrségi domb és a pincesor.

Internetes támogatók

 

 

A lakóépületek között találunk itt szegényparaszti, tehetős paraszti és nemesi otthont, borona-, sövény- és tömésfalú házakat. Az eredeti berendezési tárgyak a falvak 18-20. századi életmódjába engednek bepillantást, megismertetve például a konyhai és szobai tüzelőberendezések történeti változásait is. A lakóházak mellett gazdasági udvarokat, melléképületeket, műhelyeket és egyéb középületeket költöztettek ide. A falu központjában az 1800-ban állíttatott későbarokk perenyei kápolna másolata áll.

 

 

A legérdekesebb építmények a 18. század eleji molnaszecsődi fa harangláb, a Cákról áttelepített szabadkéményes kovácsműhely, az 1792-ben épült, Pornóapátiból származó füstöskonyhás, fakéményes német ház, valamint a legősibb háztípust képviselő, Felsőszölnökről származó egytüzelős szlovén füstösház.

 

 

A skanzenben őshonos magyar háziállatokat nevelünk és a népi gyógyászatban használt növényeket termesztünk. A falu szőlőhegyére régi szőlőfajtákat, faiskolájába őshonos gyümölcsfákat telepítettünk. A múzeum hagyományőrző és kézműves programoknak is helyet ad, igazán pezsgővé pedig a novemberi Szent Márton-napi vásár idején válik.

forrás: http://www.skanzen.savariamuseum.hu

Hozzászólások: