Budapest Klezmer Band

Először lép fel a veresegyházi Mézesvölgyi Nyár fesztiválon az idén 30 éves Budapest Klezmer Band. A tradicionális zsidó zenét játszó csapat Szinetár Dóra énekesnővel augusztus 23-án ad koncertet.

Bővebben...
 


 
Varga Károly
mesterszakács
Magyar Gasztronómiai Világbajnok Bács-Kiskun megye szülöttje
 
 
 

"A Debreceni Nagyerdőtől Hortobágyig"

Dátum: 2020.05.12. kedd
 
 
 
 

80 éves a Debreceni Nagyerdő
Már az Árpád-kori írásos dokumentumok is említést tesznek a Nagyerdő létéről, de valószínűsíthető, hogy az utolsó jégkorszakot követő boreális fázis (9 ezer éve) óta erdőssztyepp, majd később erdő található itt.

Internetes támogatók

Az erdő tipikus nyírségi erdőssztyepp tölgyes, főbb társulásai: gyöngyvirágos tölgyes, homoki tölgyes. Néhány különleges védett növényfajjal is találkozhatunk itt, mint például a turbánliliom, kétlevelű sarkvirág, fehér madársisak, ligeti csillagvirág, magyar nőszirom. Az öreg erdőrészek denevérfaunája igen gazdag. Mintegy 18 faj jelenlétét mutatták ki a szakemberek, köztük a ritka csonkafülű denevért, hegyesorrú denevért és a nagyfülű denevért is. A terület látványos védett bogara a nagy hőscincér, a nagy szarvasbogár, vagy a pompás virágbogár, melyekkel a figyelmes erdőjárók is találkozhatnak. Azonban a tölgyfa-díszbogár, a szőrös szarvasbogár, vagy a laposorrú ormányos jelenléte már inkább csak a szakembereknek tűnik fel. A madárvilága is sokszínű. Előfordul többek között a macskabagoly, lappantyú, darázsölyv, karvaly, fekete harkály, nyaktekercs, örvös légykapó, barátcinege, őszapó, meggyvágó. Jellemző emlősei például a mogyorós pele, a mókus, vagy a rájuk is vadászó nyest.

A Nagyerdő nevű erdőterület Debrecen saját tulajdonú erdeje volt. Nevét valószínűleg nem kiterjedéséről – voltak nagyobb erdős területei is Debrecennek, mint Bánk, Csere, Guth –, hanem mivel a környék legjobb termőhelye, hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta. A városi tanács rendeletei kivételezett figyelemmel tekintettek a Nagyerdőre.

A várost körülvevő árokrendszer megszüntetését követően lehetőség nyílt a város terjeszkedésére, és mivel Debrecen szűkölködött az egyéb természeti értékekben, a lakosság érdeklődése a Nagyerdő felé fordult. (Ekkor az erdő határai a jelenlegi Kartács-Dóczi u. - Nagyerdei körútig terjedtek).

A város királyi biztosa már 1794-ben indítványozta a Nagyerdő egy részének parkká alakítását, és ott mulatóház építését.

1819-ben Simonyi Óbester 600 jegenye csemetét ültetett huszárjaival az erdőt és a várost összekötő út mellé. 1826-ban Povolny Ferenc tervei szerint megépült a Vigadó, s mivel a föld mélyén meleg vizet is találtak, ez hamarosan fürdőházzal is bővült, s környékén hamarosan további pavilonok, sétányok létesültek. Az Emlékkert Társulat kezdeményezésére 1860-as években elkezdődött a parkosítás a Nagyerdei körút által határolt területen. Az I. világháború kitörése előtt, 1914-ben kezdődött a Klinika és az Auguszta szanatórium építése, mely 1918-ban fejeződött be. A Központi Egyetem 1932-re épült meg az azt övező parkkal, tanári lakásokkal, csillagvizsgálóval és botanikus kerttel. Borsos József új városrendezési terve szerint 1930-as évek elején épült meg a nagyerdei park úthálózata és az Ady Endre sugárút, létrejött az új köztemető az 1932-ben megépült Krematóriummal, létrejött a Nagyerdei Stadion, a Csónakázó tó, a Standfürdő és újabb vendéglők. 1938-ban épült meg az egyetemi templom és a Víztorony.

Ekkorra már látszott, hogy a fokozott igények szükségessé teszik a Nagyerdő megóvását, amire az 1935. évi IV törvénycikk lehetőséget is adott.

1939-ben 1. sorszámmal került bejegyzésre a védett természeti területek törzskönyvébe a Debreceni Nagyerdő.

Kevéssé ismert, ám nagyon jelentős tény, hogy 1939-ben „Debrecen vezetősége saját elhatározásából, önként, maga elhatározásából ajánlotta fel védetté nyilvánításra…” (Földváry Miksa: Az első védett természeti emlékek; 647.)

Az a 36 hektáros természetvédelmi terület, melyet Magyarországon 1939-ben elsőnek nyilvánítottak védetté a Nagyerdő ÉK-i sarkán, csak emlék maradt. A II. világháború alatt és az 1950-es években letermelték az erdő idős fáit, így csak egy alig 7 hektáros ősibb folt emlékeztet korábbi formájára.

1959-ben jelölték ki az újabb 81 hektáros védett területet, majd 1972-ben ezt 11 hektárral bővítették.

A Nagyerdő területének beépítése a II. világháború után tovább folytatódott. 1950-ben telepítették az erdőbe a Penicillin (később Biogal, ma TEVA) gyógyszergyárat, ezt követték az Állatkert, Vidámpark, vállalati sporttelepek, Vízműtelep, egyetemi kollégiumok, Szabadtéri színpad, fürdő bővítés, szociális otthon, Camping, menza, KISZ tábor, üdülők, Újvigadó, művésztelep, iparvágány, távvezeték, stb. Történt mindez annak ellenére, hogy az 1947-es, 1961-es és 1970-es és 1985-ös városrendezési tervek mind célul tűzték a Nagyerdő védelmét.

 
 
 

A korábbi védetté nyilvánítások (1939, 1959, 1972) nem tudták megállítani a Nagyerdő fogyását, hiszen figyelmük csak az öreg tölgyes-maradványok néhány foltjára terjedt ki. A fenti folyamat megállítása érdekében a Nagyerdő teljes területének védelme vált szükségessé, ami a külső tömb 1992-es országos (99/2007 (XII.23.) KvVM rendelettel módosított 10/1992 (III.25.) KTM rendelet), és belső parkerdő jellegű rész 1993-as helyi védetté nyilvánításával történt meg. (A régi erdő egy maradványát őrzi még az 1976-ban 15 hektáron helyi védetté nyilvánított Egyetemi Botanikuskert is.) Így remélhetőleg az erdő területe a jövőben nem csonkul tovább.

 

Az erdő főbb problémái: a talajvíz szintjének drasztikus csökkenése, az élőhely szárazodása, invazív és tájidegen özönfajok rohamos szaporodása, az erdőfelújítás során végzett teljes talajelőkészítés, az erdő körbeépítése, így korábbi szerves ökológiai kapcsolatainak megszűnése a környező erdőkkel és gyepekkel, és az illegális hulladéklerakás. Ezek következménye az idős tölgyesek degradációja, biodiverzitásának csökkenése. Mindezek megoldására különböző pályázati források bevonásával, az erdőt kezelő Nyírerdő ZRt-vel és a társadalom más szereplőivel, civil szervezetekkel karöltve teszünk erőfeszítéseket. Az elmúlt évtizedek egyik előrelépése, hogy a tájidegen akác aránya az erdőben 50%-ról 10% alá csökkent és az erdőfelújítások egy része természetközeli, sűrű hagyásfás, teljes talajelőkészítés nélküli módon történik, mindez a Nyírerdő ZRt. részvételével. A Debreceni Egyetem Botanikus Kertje, a hajdúböszörményi Zöld Kör és más civil szervezetek a HNPI támogatásával különféle programokat indítottak az erdő természeti értékeinek fejlesztésére, így védett és karakternövények telepítésére, madárodúk és denevérlakások kihelyezésére, az invazív fajok irtására, az illegális hulladéklerakók felszámolására.

Jelenleg a Nagyerdőnek három övezetét különíthetjük el (ezek néhány beékelődő ingatlan kivételével a fentiek szerint védelmet élveznek):

1. A Nagyerdei krt. által határolt Nagyerdei park (területe 88 ha)

2. A Nagyerdei krt.-Benczúr Gyula u. - Hadházi u. által határolt belső parkerdő (területe 164 ha.)

3. A külső erdőterületre (területe 1114 ha.)

Az országos jelentőségű védett természeti terület és a Botanikus kert területe egyben a Natura 2000 hálózat része is (HUHN20033 Debrecen - Hajdúböszörményi tölgyesek Site)

Az erdő országos jelentőségű védett része a Magyar Állam tulajdonában áll, vagyonkezelője a Nyírerdő ZRt. A többi terület részben Debrecen Város tulajdonában, részben a Debreceni Egyetem vagyonkezelésében van. Az erdő természetvédelmi kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.

A jeles évfordulóra megemlékezve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság alkotópályázatot hirdet óvodás, általános iskolás és középiskolás diákok számára, melynek részletes felhívását a „80 éves a Nagyerdő” pályázati felhívás tartalmazza. További információ található a www.hnp.hu/oktatas oldalon illetve kérhető az oktatas@hnp.hu címen.

\"Hortobágyon jártam, ezt a képet láttam….\"

Május 24. az Európai Nemzeti Parkok Napja

 
 
 

Ennek a jeles napnak az alkalmából a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság fotópályázatot hirdet.

 

Felhívás:

Olyan régi (minél régebbi, annál jobb) képek beküldését várjuk, melyeket a Hortobágyon készítettek.

Minden fotóhoz szeretnénk kérni egy maximum 10 mondatos leírást, miért szeretnének ismét visszatérni erre az általatok megörökített helyre.

Fontos még, hogy tüntessétek fel a kép készítésének lehető legpontosabb helyét és dátumát, valamint a pályázó nevét és életkorát.

A beküldött fotót és a leírást a zsűri együttesen értékeli!

Képeiteket a hortobagyonjartam@gmail.com email-címre küldhetitek (régi felvételek esetében scannelt változatban).

A versenyt 3 kategóriában hirdetjük meg:

Általános iskolás korosztály

Középiskolás korosztály

Felnőtt korosztály

A zsűri minden korosztályból kiválasztja a legjobb fotókat, melyek 2020. május 24-én felkerülnek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Facebook oldalára, ahol az oldal követői a közönség kedvencét választhatják majd meg. A legjobb képek és leírások készítői családi belépőket nyernek.

Beküldési határidő: 2020. május 20.

Várjuk a jobbnál jobb felvételeket és kísérő szövegeket!

forrás: http://www.hnp.hu

 


 


Hozzászólások:

név*
Hozzászólás
Szóljon hozzá!
 
 

Cikk küldés:

Név
E-mail
Kinek küldjük?
Hova küldjük?
Üzenet
 
 
 
Hírek

52. Kékszalag vitorlásverseny

Az 52. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj tókerülő vitorlásverseny mezőnye a rajt után Balatonfüred közelében 2020. július 30-án.

Dióhéj Irodalmi Találkozó

Új irodalmi fesztivált indít útjára a Magyar Írószövetség, a Dióhéj Irodalmi Találkozó neves írók, költők, zenészek és zenekarok részvételével augusztus ...

Színházi estek várják a nézőket Balatonfüreden

Színházi estek várják a nézőket négy augusztusi estén a balatonfüredi Kisfaludy Színház szervezésében a Balaton-parti városban. A rendezvénysorozat első ...

Budapest Design Week 2020

Elindult a jelentkezés Budapest Design Week 2020 fesztiválra, amely rendhagyó, hibrid formában kel életre október 1. és 11. között - áll a szervezők MTI-hez ...

Film-zene koncert lesz a Margitszigeten

Filmrészletekkel kísért film-zene koncert várja a közönséget csütörtökön a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon az Óbudai Danubia Zenekar előadásában Marcello ...

A magyar sport kézműves szemmel

Többek között Erdei Zsolt világbajnoki övét és Talmácsi Gábor vb-bukósisakját is megtekinthetik a látogatók a Duna Palotában vasárnap megnyílt A Magyar ...

 
Ez történt a héten

57. fogathajtó Derby

A királykategóriában, azaz a négyesek között Dobrovitz József nyerte a vasárnap befejeződött 57. fogathajtó Derbyt, amelyet Kisbér-Ászáron rendeztek.

Waterpolo Masters Summer Cup

A férfi vízilabda Magyar Kupa jövő heti helyosztói kísérő eseményeként rendezik a Waterpolo Masters Summer Cup elnevezésű kupát, melynek keretében újra ...

Balaton-átevezés

Rekordot jelentő, több mint 2000 nevezés érkezett a nyár egyik legnagyobb szabadidősport-rendezvényére, a jövő vasárnapi Hervis Balaton-átevezésre.

Vidor Fesztivál

A hagyományos Kossuth téri koncertek nélkül, de a megszokott színházi versenyprogrammal és utcai forgataggal rendezik meg az idén tizenegy naposra kibővített ...

A MÁV retró hétvégéje a Balaton északi partján

424-es gőzmozdony által továbbított személyvonat indulás után Badacsonytomaj állomásnál a MÁV nosztalgia-hétvégéjén 2020. augusztus 2-án.

ZeneVarázslat Művészeti Tábor

Kisvárda és a Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola ad otthont augusztus 2. és 7. között a ZeneVarázslat Művészeti Tábornak.

 
 
weather failed, check feed URL