"Fővárosunkba vágtatott a nemzet"

 

 

Az első, gyenesdiási előfutammal kezdődött el a Nemzeti Vágta idei versenysorozata, a döntő a terveknek megfelelően október 10-11-én volt a budapesti Hősök terén.

Internetes támogatók

A lovasok országszerte nyolc településen mérhették össze tudásukat a Nemzeti Vágta előfutamain szeptember 26-ig. Idén két új helyszínen, Vácdukán és Orosházán is tartottak előválogatót, a Kishuszár Vágtát hét helyszínen rendezték meg - mondta el Szotyori Nagy Kristóf versenyigazgató a rendezvénysorozat keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Lázár Vilmos, a Nemzeti Vágta elnöke kiemelte: úgy készülnek, hogy megvalósulhat a Nemzeti Vágta budapesti döntője, de hogy közönséggel vagy anélkül, azt majd a hatóságokkal és az operatív törzzsel való egyeztetések döntik el.

A 2020-as Nemzeti Vágta gróf Andrássy Gyula előtt tiszteleg.

A gyenesdiási megmérettetést követően augusztus 20-án Orosházán, 21-én Zircen, 29-én Érden, 30-án Hernádkak-Belegrádban, szeptember 12-én Sarkadon, 19-én Hevesen, 26-án pedig Vácdukán rendeztek előfutamot.

Minden helyszínről az első négy helyezett indulhatott a budapesti döntőben, az elővágta rendezői pedig további két települést juttattak be.

A négy határon túli - vajdasági, felvidéki, muravidéki és székelyföldi - elővágta rendezői három-három települést küldhettek a Hősök terére.

A Kishuszár Vágták előfutamairól az első és második helyezettek jutottak a döntőbe, valamint további négyen szabadkártyával kerülhettek be – mondta el a versenyigazgató, hozzátéve: a verseny győztese ötmillió forint jutalomban részesül.

A Nemzeti Vágta a budapesti Hősök terén és közvetlen környezetében az Andrássy úton megrendezett, magyar tradíciókra épülő, történelmi hangulatú lovasverseny, amely valójában a magyarság határokon átívelő, hagyományőrző fesztiválja. A Nemzeti Vágta több, mint egy lovasverseny, a lovas hagyományok, illetve a magyar városok és falvak ünnepe, melyet évente megrendeznek. A verseny ötletadója és kezdeti időszakában (2010-ben eladta a tulajdonrészét, és az egykori alapítók is kiszálltak a cégből) szervezője Geszti Péter volt, aki az első Nemzeti Vágtát Mátyás király trónra lépésének 550 éves alkalmából, a magyar huszárság emlékének szentelte. Az országimázs jegyében stilizált huszáros ruhát terveztettek a résztvevők számra. A huszárság motívuma azóta is minden évben erőteljesen jelen van az eseményen.

 

 

A Nemzeti Vágta fő célja a nemzeti hagyományok ápolása és kapcsolatteremtés, hídépítés az egyes települések és lakosaik, valamint a magyar vidék és Budapest között, Magyarország újbóli felemelése a lovas nemzetek sorába. A három napos rendezvényen a lovak és a lovassportok kapják a főszerepet, valamint a különböző korok korabeli lovasságának bemutatása (például Hadik-huszárok). Az esemény központi eleme a névadó „Nemzeti Vágta”, melyre évente mintegy 100 település nevezi be a lovát és lovasát. A Nemzeti Vágtára jelentkezhet minden magyar önkormányzat, minden határon túli közösség, de akár magánszemély is. A szándék szerint a Nemzeti Vágta országimázs rendezvény, „Magyarország fellendítésének allegóriája” kíván lenni.

 

 

A regionális elővágták rendszere biztosítja a versenyek futamainak izgalmait és a magas színvonalát, amelyeknek a legjobbjai a mindent eldöntő budapesti Nemzeti Vágtán képviselhetik településüket.

A győztes ló és lovasa az Arany Sarkantyú díjat vihette haza, az őt benevező önkormányzat pedig 5 millió forintot, és egy évre megkapja a Nemzeti Vágta vándor szablyáját. A versenynek egyedi szabályai vannak, 2011-ben a lovasszakma ítélete alapján az angol telivérek az esélyegyenlőség nevében kitiltattak a versenyből.

2016-ban a Turizmus Világnapja alkalmából rangos turisztikai elismerésben részesült a Nemzeti Vágta: a Budapest Turizmusáért Díjat a Nemzeti Vágta rendezvénynek ítélte a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ.

Hozzászólások: