"Felnőtt korba lépett a Barátság Háza"

 

 

A mi házunk címmel napvilágot látott a kecskeméti Karol Wojtyla Barátság Központnak otthont adó Egressy utca 5. számú épület és a benne működő népkonyha sorsközösségének történetét összefoglaló füzet.

Internetes támogatók

A könyvecskét kedden mutatta be prof. dr. habil Szécsi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem dékánja és dr. Tóth Szilárd a szociális-közművelődési intézmény dísztermében, ünnepélyes külsőségek közepette.

Amint Szécsi Gábor fogalmazott, az Egressy utca 5. számú ház 1894-es megépítésének idején és utána is a polgári életmód jelképének számított. A tulajdonosváltások során többnyire zsidó családokhoz került az épület. Az utódok átvették a korábbi családok stafétáját, és tovább fejlesztették az ingatlant. A lélekkel való felruházás volt a feladat, miután Farkas P. József és munkatársai 2005-ben használatba vették az akkor még erősen leromlott állapotú önkormányzati létesítményt. Az elmúlt tizennyolc esztendő alatt a benne kialakított Wojtyla Barátság Központ egyaránt szimbólumává vált az együvé tartozásnak, a kecskemétiségnek, egyúttal megjeleníti az együtt töltött időt.

 

 

– Magam sem számítottam arra, hogy ilyen típusú történetiséget képvisel e ház a lakói sorsán keresztül. A legmegrendítőbb szál a ház históriájában, hogy zsidó családok birtokolták, akik a 30-as években kereskedőként Kecskemét legnagyobb adófizetői közé tartoztak. Mind a tíz akkori lakó a holokauszt áldozatává vált, három generációt érintően. Voltak köztük nagyszülők, szülők és egy unoka, akit hét esztendősen hurcoltak koncentrációs táborba. Ő akár még most is közöttünk lehetne. Intő jel ez arra nézve, hogy mire képes a politika, ha rossz irányba fordul – hívta fel a közönség figyelmét Tóth Szilárd.

Farkas Pál, a Wojtyla programszervező munkatársa ehhez kapcsolódóan bejelentette, hogy a Magyarhoni Zsidó Imaegylet és a Wojtyla Barátság Központ vezetősége úgy döntött, márványtáblával tiszteleg a mártírok emléke előtt. Ezt követően a résztvevők is megtekintették a helyszínen kiállított fekete színű emléktáblát. Az avatóünnepségre május 30-án kerül sor, a népjóléti intézmény Wojtyla tér felőli homlokfalánál.

 

 

Mindemellett Gulyás János, a Bács-Zöldért Zrt. tulajdonos-kereskedelmi igazgatója örömmel adta tudtára a jelenlévőknek, hogy kezdeményezésére – a Kecskeméti Települési Értéktár Bizottság döntése alapján – a Wojtyla Barátság Központ, mint kulturális érték, nemrégiben a Kecskeméti Települési Értéktár részévé vált. Az erről szóló emléklapot Farkasné Pásztor Jolán, a karitatív létesítmény társalapítója vette át.

Jánosi István tanácsnok, önkormányzati képviselő a Polgármesteri Hivatalt képviselve kifejtette, szerinte botorság lenne kísérletet tenni a népkonyha teljes tevékenységi körét összefoglalni, hiszen nem csupán Kecskeméten, de annak 50 kilométeres körzetében is nyomon követhető a wojtylások munkálkodása. A hit pedig még évtizedeken át működtetni fogja ezt a közösséget.

 

 

A bemutatón a Wojtyla Ház gondozottjain túlmenően további vendégek is részt vettek. Úgymint Mudri Andor, a Bács-Kiskun Vármegyei Levéltár levéltári kezelője, a kötet szerkesztője, valamint a népkonyha alapításában és későbbi üzemeltetésében főtámogatóként folyamatosan résztvevő keceli Pintér család képviselői, Pintér Józsefné Ilona asszony és Pintérné Farkas Csilla, továbbá Kovács Tamás, a szegények keddi ebédjét felajánló bugaci Karikás Csárda társtulajdonosa.

A könyvbemutatót a Hegedűs együttes vérpezsdítő, léleksimogató hangszeres előadása színesítette.

Hozzászólások: